Madárvárta ,az ország első madártani kutatóháza. |
|
Madárvárta ,az ország első madártani kutatóháza.
(Múzeum-Galéria / Agárd)
(Múzeum-Galéria / Agárd)
A madár megfigyelő toronyból betekintést nyerhetünk a Velencei-tó madárvilágába.
A MADÁRVÁRTA - az ország első Madártani kutatóháza.
A madarak megjelölésére használt, kóddal ellátott, akkor még fém lábgyűrűt, Hans Christian Mortensen (1856-1921) dán középiskolai tanár alkalmazta először. Németország után, hazánk 3 –ik ként csatlakozott a madárgyűrűzéshez.
Az első Klebensberg Kúno - Madárvártát , 1928-ban a Magyar Ornitológusok szövetsége alapította , Meszlen Pál és Radetzky Dezső vezetésével és támogatásával, mely a II. világháborúban megsemmisült.
A második:Chernel István -Madárvárta:
Radetzky Jenő (1909-1991) kiváló tudós, tanár, népművelő és ornitológus, kezdeményezésére 1959-ben a Székesfehérvár járási Tanács alapította meg a Madárvártát, ahol az Ő vezetésével évente több száz érdeklődő fiatal tanulmányozhatta a Velencei-tó madárvilágát.
„ A Chernel István - Madárvárta legfőbb céljai:
-az érdeklődő fiatalok madártani és természetvédelmi és honismereti kiképzése és nevelése
-a felnőtt bel- és külföldi kutatók expedíciós bázisa
-az alkalmi látogatók tömegének kalauzolása, közművelődési szolgálata.”
Írta Radetzky Jenő, akinek az élete volt a Madárvárta.
Radetzky Jenő munkálkodása idején több ezer látogató fordult meg itt, és szinte nincs is olyan világrész, ahonnan ne lett volna látogatója a nemzetközileg is jó hírnévnek örvendő Madárvártának. Több doktori disszertáció, kandidátusi értekezés, vagy csak sikeres biológiai pályázat helyszínét jelentette a Madárvárta. Sok külföldi kutató innen indult ki a kutatásai során. Több tudományos eredmény is született itt.
Egy madárvártai fiatal segítségével fedezték fel, az akkor még egyedülállóan csak a Velencei-tó Madár Rezervátumában található szigorúan védett Hagymaburok (Liparis loeselli) különleges orchidea fajt. Az 1970-es években hivatalosan, egyedül az országban itt jelent meg a Kékfu nevű madár (Porphyrio porphyrio), a fehérfarkú Lilebibic ( Chettussia leucura) első hazai példányát is itt hitelesítették. Ezen kívül sok egér és cickány fajt tártak fel. Részben természettudományi múzeumként is működött a Várta, főként a madarak tekintetében. Olyan ritka különleges madarak voltak tanulmányozhatók, mint a reznek, kékcsőrű réce, kerecsensólyom, fekete gólya.
A terepi „természettudományos kiserőd” régen elsősorban a fiatalok nyári nevelő és kiképző táborává vált ,ahol gazdag szakkönyvtára, audio - vizuális felszereltsége, változatos, sokszor romantikus napirendje lehetővé tette, hogy a fiatalok kis létszámú (kb.7-8- fős) csoportjai 8 naponkénti turnus váltással, egy érdekes madárvilággal ismerkedhettek meg, kicsit olyan lehetett ez, mint a nyaralás Matula bácsinál, Fekete István: Tüskevár című regényében.
A Madárvárta világhíre, Radetzky Jenő munkásságának is köszönhetően kelt szárnyra. Halálával nagy veszteség érte a Velencei-tó madárvilágát és a természetet, szerető embereket.
Radetzky Jenő tanár, ornitológus neve lassan méltatlanul feledésbe merül.
Radetzky Jenő életrajza>>>>>>
Élménybeszámoló: egykori táborozó kisdiák mesél a táboréletről,>>>>>>
A madarak megjelölésére használt, kóddal ellátott, akkor még fém lábgyűrűt, Hans Christian Mortensen (1856-1921) dán középiskolai tanár alkalmazta először. Németország után, hazánk 3 –ik ként csatlakozott a madárgyűrűzéshez.
Az első Klebensberg Kúno - Madárvártát , 1928-ban a Magyar Ornitológusok szövetsége alapította , Meszlen Pál és Radetzky Dezső vezetésével és támogatásával, mely a II. világháborúban megsemmisült.
A második:Chernel István -Madárvárta:
Radetzky Jenő (1909-1991) kiváló tudós, tanár, népművelő és ornitológus, kezdeményezésére 1959-ben a Székesfehérvár járási Tanács alapította meg a Madárvártát, ahol az Ő vezetésével évente több száz érdeklődő fiatal tanulmányozhatta a Velencei-tó madárvilágát.
„ A Chernel István - Madárvárta legfőbb céljai:
-az érdeklődő fiatalok madártani és természetvédelmi és honismereti kiképzése és nevelése
-a felnőtt bel- és külföldi kutatók expedíciós bázisa
-az alkalmi látogatók tömegének kalauzolása, közművelődési szolgálata.”
Írta Radetzky Jenő, akinek az élete volt a Madárvárta.
Radetzky Jenő munkálkodása idején több ezer látogató fordult meg itt, és szinte nincs is olyan világrész, ahonnan ne lett volna látogatója a nemzetközileg is jó hírnévnek örvendő Madárvártának. Több doktori disszertáció, kandidátusi értekezés, vagy csak sikeres biológiai pályázat helyszínét jelentette a Madárvárta. Sok külföldi kutató innen indult ki a kutatásai során. Több tudományos eredmény is született itt.
Egy madárvártai fiatal segítségével fedezték fel, az akkor még egyedülállóan csak a Velencei-tó Madár Rezervátumában található szigorúan védett Hagymaburok (Liparis loeselli) különleges orchidea fajt. Az 1970-es években hivatalosan, egyedül az országban itt jelent meg a Kékfu nevű madár (Porphyrio porphyrio), a fehérfarkú Lilebibic ( Chettussia leucura) első hazai példányát is itt hitelesítették. Ezen kívül sok egér és cickány fajt tártak fel. Részben természettudományi múzeumként is működött a Várta, főként a madarak tekintetében. Olyan ritka különleges madarak voltak tanulmányozhatók, mint a reznek, kékcsőrű réce, kerecsensólyom, fekete gólya.
A terepi „természettudományos kiserőd” régen elsősorban a fiatalok nyári nevelő és kiképző táborává vált ,ahol gazdag szakkönyvtára, audio - vizuális felszereltsége, változatos, sokszor romantikus napirendje lehetővé tette, hogy a fiatalok kis létszámú (kb.7-8- fős) csoportjai 8 naponkénti turnus váltással, egy érdekes madárvilággal ismerkedhettek meg, kicsit olyan lehetett ez, mint a nyaralás Matula bácsinál, Fekete István: Tüskevár című regényében.
A Madárvárta világhíre, Radetzky Jenő munkásságának is köszönhetően kelt szárnyra. Halálával nagy veszteség érte a Velencei-tó madárvilágát és a természetet, szerető embereket.
Radetzky Jenő tanár, ornitológus neve lassan méltatlanul feledésbe merül.
Radetzky Jenő életrajza>>>>>>
Élménybeszámoló: egykori táborozó kisdiák mesél a táboréletről,>>>>>>
Elérhetőségek:
 | 2484.Agárd,Chernel István u.60. | |
 | (Nincs megadva) | |
 | (Nincs megadva) |
Képek:
|
Térkép:
