

Pázmándi Vizimalom
(Épületek / Pázmánd)
(Épületek / Pázmánd)
Az egykori pázmándi vÃzimalom pontos mása.

VÃzimalom:
2476.Pázmánd, Bágyom - patak, külterület.
(A tó felÅ‘l érkezve a volt Hegyalja VendéglÅ‘ után jobbra az elsÅ‘ utca, csak kÃvülrÅ‘l látogatható)
A vÃzimalom mindig szerepet játszott Pázmánd történetében. 1665-ben Jakusics György a komáromi jezsuita rendháznak adományozta a települést. Amikor a törökök elmentek 1688 után a jezsuiták elkezdték épÃteni a templomot és rendházat. A törökök szinte mindenkit lemészároltak a falu lakosai közül, majd felgyújtották a falut. Tótokat és rácokat telepÃtettek be a faluba Ãgy növekedett a népesség. Ekkor kezdték el épÃteni a Bágyom - patak partján a vÃzimalmot. 1782-es térképen már szerepelt a vÃzimalom. Hegyi János és családja egy kirándulásuk alkalmával értek el a patakhoz és ott felidézve gyermekkori emlékeit az akkor még működÅ‘ vÃzimalomról,
kereste annak nyomait. Lyka Döme földesúr halála után 1938-ban a malmot Arnold Kálmán, a falu utolsó molnárja vette meg és használta 1951-ig. A malmot mivel kis területű nem államosÃtották. A folyamatos állagromlás miatt a 1970-es években elbontották épületet. Több múzeumból és levéltárból sikerült összegyűjtenie az anyagot, de végül az alaprajzokon kÃvül megkapta az 1932-es műszaki leÃrását és engedélyezési okirat másolatait is a malomnak kezdÅ‘dhetett a munka..
Hegyi Jánosék 1998-ban megvették a területet és felkutatták a malom nyomait. A Közlekedési és VÃzügyi Minisztérium segÃtségével elvégezték a patakmeder-rendezést, a mederburkolást, a zsilip és a gépház megépÃtését.
Köszönet érte, hogy egy újabb feledésbe merült emlék, egy szelet a múltunkból, ismét láthatóvá vált.
Elérhetőségek:
![]() | 2476.Pázmánd, Bágyom-patak, külterület. | |
![]() | (Nincs megadva) | |
![]() | (Nincs megadva) |
Térkép: