Pázmándi Vizimalom

Pázmándi Vizimalom
(Épületek / Pázmánd)

Az egykori pázmándi vízimalom pontos mása.

Vízimalom:

2476.Pázmánd, Bágyom - patak, külterület.
(A tó felől érkezve a volt Hegyalja Vendéglő után jobbra az első utca, csak kívülről látogatható)

A vízimalom mindig szerepet játszott Pázmánd történetében. 1665-ben Jakusics György a komáromi jezsuita rendháznak adományozta a települést. Amikor a törökök elmentek 1688 után a jezsuiták elkezdték építeni a templomot és rendházat. A törökök szinte mindenkit lemészároltak a falu lakosai közül, majd felgyújtották a falut. Tótokat és rácokat telepítettek be a faluba így növekedett a népesség. Ekkor kezdték el építeni a Bágyom - patak partján a vízimalmot. 1782-es térképen már szerepelt a vízimalom. Hegyi János és családja egy kirándulásuk alkalmával értek el a patakhoz és ott felidézve gyermekkori emlékeit az akkor még működő vízimalomról,
kereste annak nyomait. Lyka Döme földesúr halála után 1938-ban a malmot Arnold Kálmán, a falu utolsó molnárja vette meg és használta 1951-ig. A malmot mivel kis területű nem államosították. A folyamatos állagromlás miatt a 1970-es években elbontották épületet. Több múzeumból és levéltárból sikerült összegyűjtenie az anyagot, de végül az alaprajzokon kívül megkapta az 1932-es műszaki leírását és engedélyezési okirat másolatait is a malomnak kezdődhetett a munka..
Hegyi Jánosék 1998-ban megvették a területet és felkutatták a malom nyomait. A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium segítségével elvégezték a patakmeder-rendezést, a mederburkolást, a zsilip és a gépház megépítését.
Köszönet érte, hogy egy újabb feledésbe merült emlék, egy szelet a múltunkból, ismét láthatóvá vált.

Elérhetőségek:

Térkép: