
Balin
Balin ( Aspius aspius)
Eredete /előfordulása:
Az Ural és a Rajna folyó közötti területen fordul elő, de észak és dél Európában már nem található meg. Magyarországon őshonos, és a tiszta és nagy víztérrel rendelkező folyóinkban és tavainkban megtalálható. A Balin erős és nagy létszámú állománya él a tóban. A korábbi évtizedek tudatos telepítése hatására mára szinte a tó valamennyi vízszakaszán észlelhetjük rablásait.
Fajtái:
Egy fajtáját ismerjük.
Jellemzői:
A pontyfélék családjába tartozó, izmos ragadozóhal, egy igazi nyílt vízi rabló. A tavakban a növényzetmentes nyílt vizet kedveli. Nyúlánk teste, oldalt mérsékelten lapított, kecses formájú hal. Annak ellenére, hogy ragadozó, a szájában nincsenek fogak, csak torokfogak. A balin fő tápláléka az apró hal, melynek elkapásához nagy ügyesség kell a fogak hiánya miatt. Szája nagy és izmos, alsó ajka befelé hajló, ez segíti a halak, rovarok zsákmányolásában. Színe szürkés árnyalatú, oldala ezüstös fényű, hasa felé világosodó. Apró pikkelyei vannak, farok és hát úszói szürkék, hasi úszói kissé vöröses árnyalatúak. Csapatokban él és vadászik. Ha a balin a felszín közelben úszik, kilátszik a hátúszó hegye a vízből, barázdát húzva. Innen lehet tudni, hogy a balin a felszín közelében vadászik. A balin kitűnő úszó, rövidtávon, egyike a leggyorsabbaknak és a mozgásban szinte fáradhatatlan. Rendkívül érzékeny a szennyeződésekre és a természeti változásokra. A Velencei-tóban jól érzi magát, s ez a víz minőségét is tükrözi.
Szaporodás:
A balin egyik legkorábban ívó halunk. március-áprilisban, amikor a víz hőfoka a10C˚- t, eléri. Sajnos a természetes utánpótlás ma már nem nagyon tudja biztosítani a balin állomány fennmaradását. Íváskor megkezdődik a nász tánc, a hímek fejét, hátát sok, fehér apró un. nász kiütés borítja. Először ők gyülekeznek az ívó helyek közelében, mely lehet a parti sáv kövezése is. Később az ikrások is ide jönnek és testsúly kilogrammonként 50-120.000 db, ragadós, sárgás színű ikrát raknak le, melyeket a hímek meg is termékenyítenek. Táplálék dús vizeken gyorsan nő az ivadék. Kétnyaras korban eléri vagy meghaladhatja a 100-150 mm-es test hosszúságot kb. ekkor tér át a planktonikus szervezetekről, kisebb rákokról, vízbe pottyant rovarokról a kishalakra, vagyis a ragadozó életmódra. Szívesen lakmározik vízi rovarokat is, ha a fő étkéhez, a küszhöz nem tud hozzájutni. Három-négy éves korban válnak ivaréretté.
Táplálkozása
Bár a ponty félék családjába tartozik mégis ragadozóhal. A legfontosabb zsákmánya a vele megegyező helyen, csapatosan élő küsz, valamint a többi, vízfelszín közelében úszó apró hal. Ezekből fogyaszt a legtöbbet, őket támadják meg a leggyakrabban. A balinok néha csapatostól, szinte bekerítik a kishal rajokat és úgy kapkodják el őket. Mindig követik őket a táplálkozás ideje alatt és nagy erővel rontanak rájuk. Nappali ragadozó, éjszaka pihen, sőt ha jóllakott, akkor sem vadászik, nem úgy, mint a csuka.
Horgászata:
A balin tanulékonysága és óvatossága miatt a horgászata a népszerű horgász vizekben nehéz. Ahol több balin vadászik, ott valósággal forr a víz. Erőteljes rávágásai kitűnő élmény nyújtanak ezért a sporthorgászok nagyra értékelik. Nappali ragadozó, az éjszakát pihenéssel tölti. Horgászatára legalkalmasabbak a nyári melegben a hajnali és a késő esti időszakok. Főleg frontbetörés előtt, mikor a meleget hidegebb léghullámok váltják fel, különösen aktív. Több féleképpen lehet fogásakor próbálkozni: műlegyes, csalihalas, úszós és fenekezős készségre, pergetésre is harap. A balin éves átlagfogása a tavon nem haladja meg az 1.5 q-t, bár ennek a mennyiségnek bármikor a két-háromszorosa is lehetne, ha horgásznának rá. Az élő kishallal való horgászáskor a kishalat néha csak körbeússza, majd mikor már távolodni látszik, egy újabb fordulónál rárabol. A kapás után, mivel az egyik legjobb rövidtáv úszó hal, igyekszik kirohanásokkal megszabadulni a horogtól, néha még a vízből is kiugrik hevességében. A nagy harcban hamar elfárad, de még az utolsó pillanatokra is tartogathat meglepetéseket. Szákolni csak a már teljesen kifáradt balint érdemes. Ősszel és télen bármikor megéhezhet,így nincs meghatározott időpont,hogy mikor érdemes rá pecázni,mert bármikor foghatunk ha megéhezik.
Előkészítés/feldolgozás:
Húsa szálkás, de nagyon ízletes. Pikkelyeit kaparással távolítjuk el, majd hasát a kopoltyúig felvágjuk. Kopoltyúit és szemeit és a belső részeket eltávolítjuk.
A hal méretétől függően egyben irdalhatjuk, vagy szeletelhetjük , valamint filézve is sűrűn be irdalhatjuk,mivel az átlagnál szálkásabb hal.
Fontos tudnivalók a Velencei-tavi horgászással kapcsolatban:
Figyelem a tó nyugati részén elhelyezkedő Természetvédelmi Területre Tilos bemenni és horgászni Vízminőség megőrzése miatt a szoktató beetetést megtiltották a tavon, ezért csak nagyon kis mennyiségű csalogató etetést lehet csak alkalmazni
Tilalmi időszak: 2014. március 01. - április 30.
Kifogható legkisebb méret:
40 cm, naponta 3 db-nál többet kifogni tilos.
Kifogható legkisebb méret:
40 cm, naponta 3 db-nál többet kifogni tilos.
Eredete /előfordulása:
Az Ural és a Rajna folyó közötti területen fordul elő, de észak és dél Európában már nem található meg. Magyarországon őshonos, és a tiszta és nagy víztérrel rendelkező folyóinkban és tavainkban megtalálható. A Balin erős és nagy létszámú állománya él a tóban. A korábbi évtizedek tudatos telepítése hatására mára szinte a tó valamennyi vízszakaszán észlelhetjük rablásait.
Fajtái:
Egy fajtáját ismerjük.
Jellemzői:
A pontyfélék családjába tartozó, izmos ragadozóhal, egy igazi nyílt vízi rabló. A tavakban a növényzetmentes nyílt vizet kedveli. Nyúlánk teste, oldalt mérsékelten lapított, kecses formájú hal. Annak ellenére, hogy ragadozó, a szájában nincsenek fogak, csak torokfogak. A balin fő tápláléka az apró hal, melynek elkapásához nagy ügyesség kell a fogak hiánya miatt. Szája nagy és izmos, alsó ajka befelé hajló, ez segíti a halak, rovarok zsákmányolásában. Színe szürkés árnyalatú, oldala ezüstös fényű, hasa felé világosodó. Apró pikkelyei vannak, farok és hát úszói szürkék, hasi úszói kissé vöröses árnyalatúak. Csapatokban él és vadászik. Ha a balin a felszín közelben úszik, kilátszik a hátúszó hegye a vízből, barázdát húzva. Innen lehet tudni, hogy a balin a felszín közelében vadászik. A balin kitűnő úszó, rövidtávon, egyike a leggyorsabbaknak és a mozgásban szinte fáradhatatlan. Rendkívül érzékeny a szennyeződésekre és a természeti változásokra. A Velencei-tóban jól érzi magát, s ez a víz minőségét is tükrözi.
Szaporodás:
A balin egyik legkorábban ívó halunk. március-áprilisban, amikor a víz hőfoka a10C˚- t, eléri. Sajnos a természetes utánpótlás ma már nem nagyon tudja biztosítani a balin állomány fennmaradását. Íváskor megkezdődik a nász tánc, a hímek fejét, hátát sok, fehér apró un. nász kiütés borítja. Először ők gyülekeznek az ívó helyek közelében, mely lehet a parti sáv kövezése is. Később az ikrások is ide jönnek és testsúly kilogrammonként 50-120.000 db, ragadós, sárgás színű ikrát raknak le, melyeket a hímek meg is termékenyítenek. Táplálék dús vizeken gyorsan nő az ivadék. Kétnyaras korban eléri vagy meghaladhatja a 100-150 mm-es test hosszúságot kb. ekkor tér át a planktonikus szervezetekről, kisebb rákokról, vízbe pottyant rovarokról a kishalakra, vagyis a ragadozó életmódra. Szívesen lakmározik vízi rovarokat is, ha a fő étkéhez, a küszhöz nem tud hozzájutni. Három-négy éves korban válnak ivaréretté.
Táplálkozása
Bár a ponty félék családjába tartozik mégis ragadozóhal. A legfontosabb zsákmánya a vele megegyező helyen, csapatosan élő küsz, valamint a többi, vízfelszín közelében úszó apró hal. Ezekből fogyaszt a legtöbbet, őket támadják meg a leggyakrabban. A balinok néha csapatostól, szinte bekerítik a kishal rajokat és úgy kapkodják el őket. Mindig követik őket a táplálkozás ideje alatt és nagy erővel rontanak rájuk. Nappali ragadozó, éjszaka pihen, sőt ha jóllakott, akkor sem vadászik, nem úgy, mint a csuka.
Horgászata:
A balin tanulékonysága és óvatossága miatt a horgászata a népszerű horgász vizekben nehéz. Ahol több balin vadászik, ott valósággal forr a víz. Erőteljes rávágásai kitűnő élmény nyújtanak ezért a sporthorgászok nagyra értékelik. Nappali ragadozó, az éjszakát pihenéssel tölti. Horgászatára legalkalmasabbak a nyári melegben a hajnali és a késő esti időszakok. Főleg frontbetörés előtt, mikor a meleget hidegebb léghullámok váltják fel, különösen aktív. Több féleképpen lehet fogásakor próbálkozni: műlegyes, csalihalas, úszós és fenekezős készségre, pergetésre is harap. A balin éves átlagfogása a tavon nem haladja meg az 1.5 q-t, bár ennek a mennyiségnek bármikor a két-háromszorosa is lehetne, ha horgásznának rá. Az élő kishallal való horgászáskor a kishalat néha csak körbeússza, majd mikor már távolodni látszik, egy újabb fordulónál rárabol. A kapás után, mivel az egyik legjobb rövidtáv úszó hal, igyekszik kirohanásokkal megszabadulni a horogtól, néha még a vízből is kiugrik hevességében. A nagy harcban hamar elfárad, de még az utolsó pillanatokra is tartogathat meglepetéseket. Szákolni csak a már teljesen kifáradt balint érdemes. Ősszel és télen bármikor megéhezhet,így nincs meghatározott időpont,hogy mikor érdemes rá pecázni,mert bármikor foghatunk ha megéhezik.
Előkészítés/feldolgozás:
Húsa szálkás, de nagyon ízletes. Pikkelyeit kaparással távolítjuk el, majd hasát a kopoltyúig felvágjuk. Kopoltyúit és szemeit és a belső részeket eltávolítjuk.
A hal méretétől függően egyben irdalhatjuk, vagy szeletelhetjük , valamint filézve is sűrűn be irdalhatjuk,mivel az átlagnál szálkásabb hal.
Fontos tudnivalók a Velencei-tavi horgászással kapcsolatban:
Figyelem a tó nyugati részén elhelyezkedő Természetvédelmi Területre Tilos bemenni és horgászni Vízminőség megőrzése miatt a szoktató beetetést megtiltották a tavon, ezért csak nagyon kis mennyiségű csalogató etetést lehet csak alkalmazni
Küldj be egy élménybeszámolót,fotót a Velencei-tónál fogott haladról, vagy egy garantáltan finom halétel receptet. A legjobb halételreceptek bekerülnek a „Horgászok - Halételei ”összeállításba