Busa |
|
Busa
Busa: Hypophthalmichthys molitrix -nobilis
Származása:
A busa eredetileg Ázsiából származik a kínai folyókban élt, a Kárpát - medencében nem őshonos faj.1963-ban kezdték el nálunk telepíteni, ma már szinte minden élővizünkben megtalálható.
Fajtái:
Fehér busa (Hypophthalmichthys moltrix).
Pettyes busa (Hypophthalmichthys nobilis)
Jellemzői:
A busa jellegzetes megjelenésű, nagytestű hal, de a feje a testéhez képest is igen nagy és széles. Szemei az állcsúcs vonala alatt helyezkednek el. Szája felső állású, kopoltyújának szűrőfelülete nem szivacsos, hanem lemezes. A hátúszó rövid és magas, ha a mellúszóját hátrasimítjuk, túlér a has úszó tövén. A farok nyél magas, a farok úszó aránytalanul nagy és mélyen bemetszett.
A hal háta sötétszürkés, oldala ezüstös, vörösesbarnás vagy sötétszürkés szabálytalanul márványozott. pikkelyei aprók, vékonyak, Úszói szürkék, néha vörösen árnyaltak Pettyes busa sötétszürke pettyekkel tarkított
Táplálkozása:
A két fajtát megkülönbözteti, hogy a pettyes busa növényi és állati eredetű planktonokat fogyaszt, még a fehér busa kizárólag növényi eredetű planktónikus élőlényekkel táplálkozik. Gyakran a vízfelszín felső harmadában tartózkodik, mivel itt a legtöbb a fito- ill. zooplankton. Gyakran látni amint a nagyobb busák közvetlenül a felszín alatt szűrik a vizet.
Szaporodás:
Természetes körülmények között azonban nálunk nem, vagy csak jelentéktelen mennyiségben szaporodik, ezért szaporítják. Növekedése ,a táplálékokban gazdag vizekben gyors, általában 3 éves korára elérheti az 1 kg-ot a súlya. Legnagyobb példányok súlya elérheti, vagy meghaladhatja az 50-60 kg-ot.
Táplálkozás:
A busa nem táplálkozik a horgászatban használatos növényi, állati eredetű csalival. Ugyanakkor gyorsan felfigyel a vízbe juttatott etetőanyag „felhőre”, mely oda csalja őket táplálkozni.
Busa horgászata:
Ha kizárólag busára szeretnénk horgászni, akkor az etetőanyaghoz keverhetünk egy kis kukoricalisztet esetleg egy kis tejport. Szereti az édeset és a méz és vaníliaízesítést is.
Az etetőanyagot úgy kell bekeverni, hogy a vízbeérés után azonnal szétessen és folyamatosan kell etetni, hogy az etetőanyag felhő mindig látható legyen.
Általában a vízmélység felénél horgásszunk rájuk, úszós vagy fenekező módszerrel. A felszerelés megválasztásánál számítsunk rá, hogy igen erős és esetleg nagyobb méretű hallal állunk szemben. .Általános vélemény, az, hogy a horogra nem muszáj csalit tenni, de azért egy pufit nem árt, amit a vízszürcsölése közben beszippanthat. A legújabb tapasztalatok szerint, különleges, lágy csalival kifogható.
Konyhai előkészítés:
A busa kisebb példányai nagyon szálkásak, szakszerű feldolgozással élvezhetővé tehetjük. A hal húsa elkészítés (hőkezelés) után kissé barnás árnyalatú lesz.
Tisztítása: pikkelyeit könnyű eltávolítani, nem ülnek mélyen a bőrében. A belső részei közül a tejet és az ikrát itt is felhasználhatjuk, de a sötét hashártyáját távolítsuk el. Nagyobb példányokat filézzük.
Fontos tudnivalók a Velencei-tavi horgászással kapcsolatban:
Figyelem a tó nyugati részén elhelyezkedő Természetvédelmi Területre Tilos bemenni és horgászni!
Vízminőség megőrzése miatt a szoktató beetetést megtiltották a tavon, ezért csak nagyon kis mennyiségű csalogató etetést lehet csak alkalmazni.
Horgászati tilalom alá nem esik hazánkban.
Származása:
A busa eredetileg Ázsiából származik a kínai folyókban élt, a Kárpát - medencében nem őshonos faj.1963-ban kezdték el nálunk telepíteni, ma már szinte minden élővizünkben megtalálható.
Fajtái:
Fehér busa (Hypophthalmichthys moltrix).
Pettyes busa (Hypophthalmichthys nobilis)
Jellemzői:
A busa jellegzetes megjelenésű, nagytestű hal, de a feje a testéhez képest is igen nagy és széles. Szemei az állcsúcs vonala alatt helyezkednek el. Szája felső állású, kopoltyújának szűrőfelülete nem szivacsos, hanem lemezes. A hátúszó rövid és magas, ha a mellúszóját hátrasimítjuk, túlér a has úszó tövén. A farok nyél magas, a farok úszó aránytalanul nagy és mélyen bemetszett.
A hal háta sötétszürkés, oldala ezüstös, vörösesbarnás vagy sötétszürkés szabálytalanul márványozott. pikkelyei aprók, vékonyak, Úszói szürkék, néha vörösen árnyaltak Pettyes busa sötétszürke pettyekkel tarkított
Táplálkozása:
A két fajtát megkülönbözteti, hogy a pettyes busa növényi és állati eredetű planktonokat fogyaszt, még a fehér busa kizárólag növényi eredetű planktónikus élőlényekkel táplálkozik. Gyakran a vízfelszín felső harmadában tartózkodik, mivel itt a legtöbb a fito- ill. zooplankton. Gyakran látni amint a nagyobb busák közvetlenül a felszín alatt szűrik a vizet.
Szaporodás:
Természetes körülmények között azonban nálunk nem, vagy csak jelentéktelen mennyiségben szaporodik, ezért szaporítják. Növekedése ,a táplálékokban gazdag vizekben gyors, általában 3 éves korára elérheti az 1 kg-ot a súlya. Legnagyobb példányok súlya elérheti, vagy meghaladhatja az 50-60 kg-ot.
Táplálkozás:
A busa nem táplálkozik a horgászatban használatos növényi, állati eredetű csalival. Ugyanakkor gyorsan felfigyel a vízbe juttatott etetőanyag „felhőre”, mely oda csalja őket táplálkozni.
Busa horgászata:
Ha kizárólag busára szeretnénk horgászni, akkor az etetőanyaghoz keverhetünk egy kis kukoricalisztet esetleg egy kis tejport. Szereti az édeset és a méz és vaníliaízesítést is.
Az etetőanyagot úgy kell bekeverni, hogy a vízbeérés után azonnal szétessen és folyamatosan kell etetni, hogy az etetőanyag felhő mindig látható legyen.
Általában a vízmélység felénél horgásszunk rájuk, úszós vagy fenekező módszerrel. A felszerelés megválasztásánál számítsunk rá, hogy igen erős és esetleg nagyobb méretű hallal állunk szemben. .Általános vélemény, az, hogy a horogra nem muszáj csalit tenni, de azért egy pufit nem árt, amit a vízszürcsölése közben beszippanthat. A legújabb tapasztalatok szerint, különleges, lágy csalival kifogható.
Konyhai előkészítés:
A busa kisebb példányai nagyon szálkásak, szakszerű feldolgozással élvezhetővé tehetjük. A hal húsa elkészítés (hőkezelés) után kissé barnás árnyalatú lesz.
Tisztítása: pikkelyeit könnyű eltávolítani, nem ülnek mélyen a bőrében. A belső részei közül a tejet és az ikrát itt is felhasználhatjuk, de a sötét hashártyáját távolítsuk el. Nagyobb példányokat filézzük.
Fontos tudnivalók a Velencei-tavi horgászással kapcsolatban:
Figyelem a tó nyugati részén elhelyezkedő Természetvédelmi Területre Tilos bemenni és horgászni!
Vízminőség megőrzése miatt a szoktató beetetést megtiltották a tavon, ezért csak nagyon kis mennyiségű csalogató etetést lehet csak alkalmazni.
Küldj be élménybeszámolót,horgász technikát, fotót a Velencei-tónál fogott halaidról, vagy egy garantáltan finom halétel receptet. A legjobb halételreceptek bekerülnek a „Horgászok - Halételei ”összeállításba.
