Radeczky Jenő életrajza |
|
Radeczky Jenő életrajza
Radeczky Jenő: tanár, tudós, népművelő életrajza:
1909 . június 14-én született Tárnokon, a híres ornitológus tanár, Radeczky Dezső 3 fia közül a leginkább fogékony az ornitológiára. Kisgyermekként sokszor elkísérte édesapját, bejárva a Tárnok, Sóskút és a környező, élővilágában rendkívül gazdag tájat. Gimnáziumba Budára járt a Verbőczi mai Petőfi Gimnáziumba, majd a család 1927-ben Székesfehérvárra költözött. A Ciszterci Gimnáziumban érettségizett le, majd visszatért Pestre, a Pázmány Péter Egyetem természetföldrajz szakán végzett. Olyan kiváló tanárok és tudósok tanították, mint Paál Árpád botanikus, növényélettan kutató és Cholnoki Jenő földrajz tudós a legnagyobb földrajztudósaink egyike.
A középiskolai tanári diploma megszerzése után, 1932-ben a Fehérvári Múzeum alkalmazta, ingyenes gyakornoknak. Később az édesapja által alapított dinnyési Klebensberg Kuno –Madárvárta, helyettes vezetője lett, így alkalma nyílt madártani ismereteinek bővítésére. Tudományos dolgozatai a Kócsag című folyóiratban, ebben az időben jelentek meg. Megírta a Madárkataszter a Velencei-tóvidékről című tanulmányát is, amelyet a Fehérvári Múzeum jelentetett meg 1936-ban. Fontos állomás -tudományos, természetvédelmi és nevelői munkásságában-az 1959-es év, amikor széles körű társadalmi összefogással felépül (a II. világháborúban megsemmisült helyett) az agárdi Madárvárta, amelynek ő lett a vezetője. Ettől kezdve a természetvédelemre fektette a legnagyobb hangsúlyt. Kezdeményezésére több Fejér megyei és Velencei-tó környéki területet nyilvánítottak védetté. A Madárvártát, vagy ahogyan nevezték a \'Kiserődöt\' 1965-ben Chernel Istvánról nevezték el. Források szerint évszázadunk legnagyobb tudós levelezőjeként tartják számon. Több tízezer kézzel írt levelet postázott és mindenkinek postafordultával válaszolt. Munkásságának legnagyobb elismerése, hogy a keze alatt táborozó gyermekek, életét a természet és a madarak szeretete lengi be, többen választották a természet világát az életük során.
Munkásságának elismeréseként az alábbi címeket, kitüntetéseket kapta meg:
TIT aranykoszorús jelvény,
Az emberi környezetért kitüntetést,
Bugát Pál-emlékérmet és Ifjúsági Díjat.
1972-ben az 1000 éves Székesfehérvár városában díszpolgára
1992-ben posztumusz Fejér megye Díszpolgára
Rendkívül sokszínű egyéniség volt: tanár, tudós, népművelő, közéleti ember, TIT előadó, ismeretterjesztő cikkek, tanulmányok írója, természetfotós, kisfilmek alkotója.
Jelmondata:” A szellem a legmagasabb méltóság.\"
1909 . június 14-én született Tárnokon, a híres ornitológus tanár, Radeczky Dezső 3 fia közül a leginkább fogékony az ornitológiára. Kisgyermekként sokszor elkísérte édesapját, bejárva a Tárnok, Sóskút és a környező, élővilágában rendkívül gazdag tájat. Gimnáziumba Budára járt a Verbőczi mai Petőfi Gimnáziumba, majd a család 1927-ben Székesfehérvárra költözött. A Ciszterci Gimnáziumban érettségizett le, majd visszatért Pestre, a Pázmány Péter Egyetem természetföldrajz szakán végzett. Olyan kiváló tanárok és tudósok tanították, mint Paál Árpád botanikus, növényélettan kutató és Cholnoki Jenő földrajz tudós a legnagyobb földrajztudósaink egyike.
A középiskolai tanári diploma megszerzése után, 1932-ben a Fehérvári Múzeum alkalmazta, ingyenes gyakornoknak. Később az édesapja által alapított dinnyési Klebensberg Kuno –Madárvárta, helyettes vezetője lett, így alkalma nyílt madártani ismereteinek bővítésére. Tudományos dolgozatai a Kócsag című folyóiratban, ebben az időben jelentek meg. Megírta a Madárkataszter a Velencei-tóvidékről című tanulmányát is, amelyet a Fehérvári Múzeum jelentetett meg 1936-ban. Fontos állomás -tudományos, természetvédelmi és nevelői munkásságában-az 1959-es év, amikor széles körű társadalmi összefogással felépül (a II. világháborúban megsemmisült helyett) az agárdi Madárvárta, amelynek ő lett a vezetője. Ettől kezdve a természetvédelemre fektette a legnagyobb hangsúlyt. Kezdeményezésére több Fejér megyei és Velencei-tó környéki területet nyilvánítottak védetté. A Madárvártát, vagy ahogyan nevezték a \'Kiserődöt\' 1965-ben Chernel Istvánról nevezték el. Források szerint évszázadunk legnagyobb tudós levelezőjeként tartják számon. Több tízezer kézzel írt levelet postázott és mindenkinek postafordultával válaszolt. Munkásságának legnagyobb elismerése, hogy a keze alatt táborozó gyermekek, életét a természet és a madarak szeretete lengi be, többen választották a természet világát az életük során.
Munkásságának elismeréseként az alábbi címeket, kitüntetéseket kapta meg:
TIT aranykoszorús jelvény,
Az emberi környezetért kitüntetést,
Bugát Pál-emlékérmet és Ifjúsági Díjat.
1972-ben az 1000 éves Székesfehérvár városában díszpolgára
1992-ben posztumusz Fejér megye Díszpolgára
Rendkívül sokszínű egyéniség volt: tanár, tudós, népművelő, közéleti ember, TIT előadó, ismeretterjesztő cikkek, tanulmányok írója, természetfotós, kisfilmek alkotója.
Jelmondata:” A szellem a legmagasabb méltóság.\"
