Sügér |
|
Sügér
Sügér: ( Perca fluviatilis )
Ez a halfaj sem tilalom sem méretkorlátozás alá nem esik.
Eredete/előfordulása:
Őshonos faj, hazánkban szinte valamennyi vízben megtalálható, - kivéve a sebes folyású patakokat-, de kimondottan jó sügérező hely, nem nagyon van. A 60-as 70-es években a sügérvész nagyon megtizedelte az állományt. A sügér az apró halakban gazdag vizeket kedveli. A Velencei-tó csendesebb, vízinövényekkel benőtt területei ajánlottak a horgászatára.
Fajtái:
Egyetlen faj a folyami vagy csapó sügér (Perca fluviatilis)
Jellemzői:
A sügér tulajdonképpen egy szép hal, egy igazi rabló. Bandában vadászik zsákmányára. Színei és mintázata miatt jól elrejtőzhet a nádasban, és a vízinövények között ,s onnan támad. A sügér zömök alkatú, magas, oldalról lapított testű hal. Teste hátrafelé vékonyodik, farka keskeny, főként a farok úszójának köszönhetően, jó távúszó. Kopoltyúját és testét apró pikkelyek borítják. Szája viszonylag nagy, hozzávetőleg a szem vonaláig ér, mindkét állkapcsán apró ragadozó fogak helyezkednek el. Szemei nagyok, oldalra nézők. A két hátúszója van közel egymáshoz, az elsőn szúrós tüskék találhatók. Vízből kivéve a sügér azonnal felmereszti a hátúszóját s tüskéivel sebet ejthet a horgász kezén, sokan sorolják, ezért a nem szeretem halak közé. A sügért ,mint zsákmányt a harcsa sem,de a csuka sem kedveli a szúrós tüskéi miatt. Színei élénkek, háta feketés-sötétzöld, oldala zöldes-sárga, has tájéka sárgás, a has úszói és a farok alatti úszói élénkvörös színűek. Farok úszója zöldessárga. A sügér testén,5-9 sötét, függőleges haránt sáv látható, amelyek díszítésként hatnak és az élőhely függvényében lehetnek dominánsak és elhalványultak egyaránt. Az első, halványszürke hátúszó végénél egy kerek feketés-kékes folt látható, amely az első látásra szembetűnő és megkülönbözteti a többi sügérfélétől, így a süllőtől is
Szaporodása:
Az ívás március-áprilisban még a süllő szaporodását megelőzően az időjárási viszonyoktól függően zajlik, ha víz elérte, vagy meghaladta a 10-12 C˚- ot. Ívó helyéül, védett, csendes partszakaszt választ. Ikráikat egy kocsonyás füzérben a vízinövényekre, esetleg víz alatti tárgyakra rakják le. A nőstények több százezer ragadós ikrát is lerakhatnak egy ívás alkalmával. A megtermékenyítés után egy héttel ki is kelnek az ivadékok. A hímek az ivarérettségüket, féléves-egyéves korukra érik el, de ekkor még csak 5-8cm hosszúak.
A nőstények általában nagyobbak, és 3-4 éves korukban lesznek csak ivarérettek. Jó körülmények között szapora hal.
Táplálkozása:
Fiatal korukban, puhatestűeket, apróbb ízeltlábúakat fogyasztanak, majd később már főként lárvákat és rovarokat esznek, de szitakötők és szúnyogok is szerepelnek az étlapjukon. Ha apró halak kerülnek a közelükbe, azokra is rátámadnak, de nem vetik meg az ikrákat sem, sőt igazi kannibálként a saját egyedeiket is megeszik, akár ivadékként, akár kishalként, ha úgy hozza a sors.Többnyire kis küszökre, bodorkákra és vörös szárnyú keszegekre leselkedik a növények takarásból. A pici halakat addig üldözik, még a fáradtságtól fel nem adják a harcot. Általában farkuknál fogva kebelezik be zsákmányukat.
Horgászata:
Táplálkozási módjukhoz jó látási viszonyok kellenek, ezért az átlátszó, tiszta, vizekben érzik jól magukat. Nem válogatós, mindenre rá harap, ami apró és mozog, legyen az csonti, giliszta, apró hal, vagy egy kis halszelet. Ha nincs más a paprikás kenyér is megteszi, de van, aki a kisebb villantóra vagy a twisterre esküszik. Általában kisebb példányok, akadnak horogra, elég bosszantó a horgásznak, ha a gilisztás készségen várja a nagy ponty érkezését és helyette a sügér kóstolgatja a csalit. Ugyan ez előfordulhat a süllőzés, csukázás alkalmával is. Ha nyáron a sekélyebb területeket részesítik előnyben, akkor télen biztos, hogy Ők is mélyebbre húzódnak, ilyenkor a meder legmélyebb pontjain keressük őket.
Előkészítés/feldolgozás:
Nem túl nagyra értékeljük általában a sügért, mert apró, szaporátlan, és egyben nehezen tisztítható hal. A húsa viszont finom, a süllőhöz hasonlítható, ezért a feldolgozása is azonos.
Mondhatni, hogy a sügér egy kicsit talán az ínyencek hala, akik vállalják a fáradtságot, egy-két igazán finom Y szálkáktól mentes falatért.
Fontos tudnivalók a Velencei-tavi horgászással kapcsolatban:
Figyelem a tó nyugati részén elhelyezkedő Természetvédelmi Területre Tilos bemenni és horgászni!
Vízminőség megőrzése miatt a szoktató beetetést megtiltották a tavon, ezért csak nagyon kis mennyiségű csalogató etetést lehet csak alkalmazni.
Tilalom:
Ez a halfaj sem tilalom sem méretkorlátozás alá nem esik.
Eredete/előfordulása:
Őshonos faj, hazánkban szinte valamennyi vízben megtalálható, - kivéve a sebes folyású patakokat-, de kimondottan jó sügérező hely, nem nagyon van. A 60-as 70-es években a sügérvész nagyon megtizedelte az állományt. A sügér az apró halakban gazdag vizeket kedveli. A Velencei-tó csendesebb, vízinövényekkel benőtt területei ajánlottak a horgászatára.
Fajtái:
Egyetlen faj a folyami vagy csapó sügér (Perca fluviatilis)
Jellemzői:
A sügér tulajdonképpen egy szép hal, egy igazi rabló. Bandában vadászik zsákmányára. Színei és mintázata miatt jól elrejtőzhet a nádasban, és a vízinövények között ,s onnan támad. A sügér zömök alkatú, magas, oldalról lapított testű hal. Teste hátrafelé vékonyodik, farka keskeny, főként a farok úszójának köszönhetően, jó távúszó. Kopoltyúját és testét apró pikkelyek borítják. Szája viszonylag nagy, hozzávetőleg a szem vonaláig ér, mindkét állkapcsán apró ragadozó fogak helyezkednek el. Szemei nagyok, oldalra nézők. A két hátúszója van közel egymáshoz, az elsőn szúrós tüskék találhatók. Vízből kivéve a sügér azonnal felmereszti a hátúszóját s tüskéivel sebet ejthet a horgász kezén, sokan sorolják, ezért a nem szeretem halak közé. A sügért ,mint zsákmányt a harcsa sem,de a csuka sem kedveli a szúrós tüskéi miatt. Színei élénkek, háta feketés-sötétzöld, oldala zöldes-sárga, has tájéka sárgás, a has úszói és a farok alatti úszói élénkvörös színűek. Farok úszója zöldessárga. A sügér testén,5-9 sötét, függőleges haránt sáv látható, amelyek díszítésként hatnak és az élőhely függvényében lehetnek dominánsak és elhalványultak egyaránt. Az első, halványszürke hátúszó végénél egy kerek feketés-kékes folt látható, amely az első látásra szembetűnő és megkülönbözteti a többi sügérfélétől, így a süllőtől is
Szaporodása:
Az ívás március-áprilisban még a süllő szaporodását megelőzően az időjárási viszonyoktól függően zajlik, ha víz elérte, vagy meghaladta a 10-12 C˚- ot. Ívó helyéül, védett, csendes partszakaszt választ. Ikráikat egy kocsonyás füzérben a vízinövényekre, esetleg víz alatti tárgyakra rakják le. A nőstények több százezer ragadós ikrát is lerakhatnak egy ívás alkalmával. A megtermékenyítés után egy héttel ki is kelnek az ivadékok. A hímek az ivarérettségüket, féléves-egyéves korukra érik el, de ekkor még csak 5-8cm hosszúak.
A nőstények általában nagyobbak, és 3-4 éves korukban lesznek csak ivarérettek. Jó körülmények között szapora hal.
Táplálkozása:
Fiatal korukban, puhatestűeket, apróbb ízeltlábúakat fogyasztanak, majd később már főként lárvákat és rovarokat esznek, de szitakötők és szúnyogok is szerepelnek az étlapjukon. Ha apró halak kerülnek a közelükbe, azokra is rátámadnak, de nem vetik meg az ikrákat sem, sőt igazi kannibálként a saját egyedeiket is megeszik, akár ivadékként, akár kishalként, ha úgy hozza a sors.Többnyire kis küszökre, bodorkákra és vörös szárnyú keszegekre leselkedik a növények takarásból. A pici halakat addig üldözik, még a fáradtságtól fel nem adják a harcot. Általában farkuknál fogva kebelezik be zsákmányukat.
Horgászata:
Táplálkozási módjukhoz jó látási viszonyok kellenek, ezért az átlátszó, tiszta, vizekben érzik jól magukat. Nem válogatós, mindenre rá harap, ami apró és mozog, legyen az csonti, giliszta, apró hal, vagy egy kis halszelet. Ha nincs más a paprikás kenyér is megteszi, de van, aki a kisebb villantóra vagy a twisterre esküszik. Általában kisebb példányok, akadnak horogra, elég bosszantó a horgásznak, ha a gilisztás készségen várja a nagy ponty érkezését és helyette a sügér kóstolgatja a csalit. Ugyan ez előfordulhat a süllőzés, csukázás alkalmával is. Ha nyáron a sekélyebb területeket részesítik előnyben, akkor télen biztos, hogy Ők is mélyebbre húzódnak, ilyenkor a meder legmélyebb pontjain keressük őket.
Előkészítés/feldolgozás:
Nem túl nagyra értékeljük általában a sügért, mert apró, szaporátlan, és egyben nehezen tisztítható hal. A húsa viszont finom, a süllőhöz hasonlítható, ezért a feldolgozása is azonos.
Mondhatni, hogy a sügér egy kicsit talán az ínyencek hala, akik vállalják a fáradtságot, egy-két igazán finom Y szálkáktól mentes falatért.
Fontos tudnivalók a Velencei-tavi horgászással kapcsolatban:
Figyelem a tó nyugati részén elhelyezkedő Természetvédelmi Területre Tilos bemenni és horgászni!
Vízminőség megőrzése miatt a szoktató beetetést megtiltották a tavon, ezért csak nagyon kis mennyiségű csalogató etetést lehet csak alkalmazni.
Küldj be egy élménybeszámolót,horgásztechnikát, fotót a Velencei-tónál fogott halaidról, vagy egy garantáltan finom halétel receptet. A legjobb halételreceptek bekerülnek a „Horgászok - Halételei ”összeállításba.
