Sukoró története |
|
Sukoró története
Sukoró már az ősidők óta lakott terület volt, ezt bizonyítják az újkőkori leletek ,melyet a Tóra-dűlőn találtak . Pákozd után Sukoró is fontos szerepet töltött be a tó környékén.
Budát Adriával összekötő kereskedelmi út a településen haladt át,akár csak az Aquincum és Savaria közötti hadi út .
Az első írásos említése 1494 -re tehető, amikor a fehérvári káptalan birtoka volt. 1578-ban Sukoró Jakusits Ferenc tulajdonába került, Agárd, Pákozd területekkel együtt.
A török időkben szinte teljesen elnéptelenedett a terület, majd a Habsburg-ház a hatalmának megszilárdítására német ajkú telepesekkel telepítette be. 1632-es feljegyzés szerint a település prédikátora református volt. 1702-ben épült meg az első református templom, 21 református családnak. Sukoró igazán hírnevessé az 1848-49-es szabadságharc kapcsán vált. A református templomban gyűlt össze a Pákozd-Sukorói csatát megelőző haditanács. A fiatal Móga János hadsereg parancsnok szólalt fel elsőnek, s nem javasolta az összecsapást a sereg rossz állapota miatt (kiképzés és fegyverzet hiánya). A vitában gyávának és hazaárulónak nevezték. Móga lemondott tisztségéről és a vita hevében az 1805-ból származó úrasztalára vágta le a kardját, hogy annak helye még talán ma is látható. Ekkor Batthyány Lajos miniszterelnök is szót kért és elmondta beszédét, mely olyan hatással bírt, hogy a Habsburg párti tisztek is a forradalom mellé álltak. A templom padjain még ma is kis táblák jelzik a haditanács nevesebb résztvevőinek helyét. Végül Móga visszacsatolta kardját és megállapodtak, hogy nem támadnak, de támadás esetén megvédik magukat. Másnap Móga vezényletével megnyerték a csatát a háromszoros túlerővel szemben. A Déli vasút megépítésével Sukoró veszített fontos kereskedelmi szerepéből. Sukoró megőrizte a népi építészet emlékeit,melyet a Fő utcán tekinthetünk meg. A zsellérség életét bemutató Néprajzi házat a Szilvás soron tekinthetjük meg. Sajnos ma a sukorói telekügylet miatt került be ismét a köztudatba Sukoró neve,pedig források,természetvédelmi terület,ingókövek és más egyéb okán méltán lehetne híres.
Budát Adriával összekötő kereskedelmi út a településen haladt át,akár csak az Aquincum és Savaria közötti hadi út .
Az első írásos említése 1494 -re tehető, amikor a fehérvári káptalan birtoka volt. 1578-ban Sukoró Jakusits Ferenc tulajdonába került, Agárd, Pákozd területekkel együtt.
A török időkben szinte teljesen elnéptelenedett a terület, majd a Habsburg-ház a hatalmának megszilárdítására német ajkú telepesekkel telepítette be. 1632-es feljegyzés szerint a település prédikátora református volt. 1702-ben épült meg az első református templom, 21 református családnak. Sukoró igazán hírnevessé az 1848-49-es szabadságharc kapcsán vált. A református templomban gyűlt össze a Pákozd-Sukorói csatát megelőző haditanács. A fiatal Móga János hadsereg parancsnok szólalt fel elsőnek, s nem javasolta az összecsapást a sereg rossz állapota miatt (kiképzés és fegyverzet hiánya). A vitában gyávának és hazaárulónak nevezték. Móga lemondott tisztségéről és a vita hevében az 1805-ból származó úrasztalára vágta le a kardját, hogy annak helye még talán ma is látható. Ekkor Batthyány Lajos miniszterelnök is szót kért és elmondta beszédét, mely olyan hatással bírt, hogy a Habsburg párti tisztek is a forradalom mellé álltak. A templom padjain még ma is kis táblák jelzik a haditanács nevesebb résztvevőinek helyét. Végül Móga visszacsatolta kardját és megállapodtak, hogy nem támadnak, de támadás esetén megvédik magukat. Másnap Móga vezényletével megnyerték a csatát a háromszoros túlerővel szemben. A Déli vasút megépítésével Sukoró veszített fontos kereskedelmi szerepéből. Sukoró megőrizte a népi építészet emlékeit,melyet a Fő utcán tekinthetünk meg. A zsellérség életét bemutató Néprajzi házat a Szilvás soron tekinthetjük meg. Sajnos ma a sukorói telekügylet miatt került be ismét a köztudatba Sukoró neve,pedig források,természetvédelmi terület,ingókövek és más egyéb okán méltán lehetne híres.
