Velencei-tóról mielőtt horgászni indulsz |
|
Velencei-tóról mielőtt horgászni indulsz
A Velencei-tó és a Velencei-hegység természeti szépsége, állat és növényvilága messze földön híres. A „csillogó víztükör” és a „napfény tava„ jelzőkkel ellátott tó, Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava ahol a napsütéses órák száma eléri a 2050 órát. A tó 26 km2 területű, hossza 10-10,5 km, szélessége 1,5-3,5 km, átlagos vízmélysége 1,6 méter. Partvonalának hossza 28,5 km, vízgyűjtő területe ≈ 600 km2 körül mozog, míg víztömegét 40 millió m3-re becsülik. A tó korát 10-12 ezer éves múltra tekint vissza, első felmérése során 1792-ben kb.33 km2 területet mértek. Sík fekvése és relatív kis vízgyűjtő területe miatt a vízállás erősen ingadozott az évszázadok során.
Az Európát sújtó nagy aszályok idején ki is száradt. Az 1880-ban Dinnyés – Kajtori csatornán zsilip készült így szabályozhatóvá vált a tó vízszintje. Az aránylag sekély vizű, vadregényes nádasokkal borított tó a 70-es évekre elöregedett, 20 év alatt több mint 15 millió m3 iszapot és a nádasok egy részét is eltávolították a mederből, nagyobb nyílt vízi területek jöttek létre. Kormányprogram keretében a VIB.(Velencei-tavi Intéző Bizottság) foglalkozott a Velencei-tó megfiatalításával, fejlesztésével, milliárdokat költöttek mederszabályozásra, a partfalak kiépítésére. Megnőtt a tó szabad vízfelülete, egészségesebbek lettek a nádasok, megszűnt az elöregedés, veszélye. Amikor mindenütt az élővizek minőségének romlása volt a jellemző egész Közép- Európában, egyedül a Velencei-tó vízminősége, alig tíz év alatt egy teljes kategóriát javult. Ma már egy osztállyal marad csak alatta az ivóvíz minőségnek. A Velencei-tó a sziksós vizek közé tartozik, ez a rész leginkább a Gárdonytól Velencéig tartó terület. Összetétele alapján, ásványvíznek felel meg.1974-ig volt halászat a tavon, azóta a Velencei-tó a horgászok tava. A tó hasznosítását a MOHOSZ vette át. A rendszeres haltelepítések következtében jó halállomány és megfelelő halfaj-szerkezet alakult ki. A tóban valamennyi fontosabb halfaj megtalálható. A magyar horgászok elsősorban a ponty horgászatát kedvelik, s a tó adottságai kiválóak ehhez. A MOHOSZ évente 250q kétnyaras és 250q háromnyaras, méretes pontyot is telepít a tóba, egyebek mellett. A halak pikkelyes fajták, halastóból kerülnek telepítésre. A kétnyaras növendék pontyok telepítése nagyrészt ősszel, míg a méretes, fogásra érett pontyok kihelyezése tavasztól késő őszig több tételben elosztva történik. A halivadék nevelőből évente kb. 80 ezer csuka,120 ezer süllő és 3,5 millió előnevelt ponty is gyarapítja a halállományt. Külön figyelnek az őshonos Velencei-tavi nyurga ponty és a compó állományok fenntartására.
A Velence-tavi horgászat még akkor is kellemes kikapcsolódást jelent, ha a halak esetleg átmenetileg étvágytalanok és nincs kapásunk. A tó változatos vízi flórával és faunával rendelkezik. Igen sok természetvédelmi oltalom alatt álló növény és állatfaj, köztük ritka madárfajok élnek és költenek a tavon.
A tó nyugati részén, a Lángi és Vendel nevű tisztásokat átszelő vonaltól nyugatra szigorúan védett természetvédelmi terület található, ahova belépni és csónakkal bemenni is tilos.
A Velencei- tavon partról és csónakból egyaránt lehet horgászni. A csónakból történő horgászat változatosabb horgászási és nem utolsósorban fogási lehetőséget biztosít. A tó mesés nádszigetei között barangolva kellemes horgászhelyet találunk. A tó különböző partszakaszain, mólókon,a kajak-kenu pályán kedvező horgászhelyek várják a horgászokat. Az egyes településeken egész évre elhelyezhetők térítés ellenében a horgászcsónakok és néhány kikötőben csónakot is bérelhetünk.
A tó északi oldalán 3 km hosszú, evezős pálya található, mely horgászok által is kedvelt horgászhely és kiváló halfogó versenypálya, ahol sok hazai és nemzetközi horgászversenyt is rendeztek már. A part felől fokozatosan mélyülő meder kedvelt tartózkodási helye valamennyi halfajnak.
A Velencei-tavi horgászrend előírásai a területi jegyen megtalálhatók. Külföldi horgászvendégek a horgászjegy árusítóknál tájékozódhatnak,német és angol nyelven is közzétett horgászrendi előírásokról.
Az Európát sújtó nagy aszályok idején ki is száradt. Az 1880-ban Dinnyés – Kajtori csatornán zsilip készült így szabályozhatóvá vált a tó vízszintje. Az aránylag sekély vizű, vadregényes nádasokkal borított tó a 70-es évekre elöregedett, 20 év alatt több mint 15 millió m3 iszapot és a nádasok egy részét is eltávolították a mederből, nagyobb nyílt vízi területek jöttek létre. Kormányprogram keretében a VIB.(Velencei-tavi Intéző Bizottság) foglalkozott a Velencei-tó megfiatalításával, fejlesztésével, milliárdokat költöttek mederszabályozásra, a partfalak kiépítésére. Megnőtt a tó szabad vízfelülete, egészségesebbek lettek a nádasok, megszűnt az elöregedés, veszélye. Amikor mindenütt az élővizek minőségének romlása volt a jellemző egész Közép- Európában, egyedül a Velencei-tó vízminősége, alig tíz év alatt egy teljes kategóriát javult. Ma már egy osztállyal marad csak alatta az ivóvíz minőségnek. A Velencei-tó a sziksós vizek közé tartozik, ez a rész leginkább a Gárdonytól Velencéig tartó terület. Összetétele alapján, ásványvíznek felel meg.1974-ig volt halászat a tavon, azóta a Velencei-tó a horgászok tava. A tó hasznosítását a MOHOSZ vette át. A rendszeres haltelepítések következtében jó halállomány és megfelelő halfaj-szerkezet alakult ki. A tóban valamennyi fontosabb halfaj megtalálható. A magyar horgászok elsősorban a ponty horgászatát kedvelik, s a tó adottságai kiválóak ehhez. A MOHOSZ évente 250q kétnyaras és 250q háromnyaras, méretes pontyot is telepít a tóba, egyebek mellett. A halak pikkelyes fajták, halastóból kerülnek telepítésre. A kétnyaras növendék pontyok telepítése nagyrészt ősszel, míg a méretes, fogásra érett pontyok kihelyezése tavasztól késő őszig több tételben elosztva történik. A halivadék nevelőből évente kb. 80 ezer csuka,120 ezer süllő és 3,5 millió előnevelt ponty is gyarapítja a halállományt. Külön figyelnek az őshonos Velencei-tavi nyurga ponty és a compó állományok fenntartására.
A Velence-tavi horgászat még akkor is kellemes kikapcsolódást jelent, ha a halak esetleg átmenetileg étvágytalanok és nincs kapásunk. A tó változatos vízi flórával és faunával rendelkezik. Igen sok természetvédelmi oltalom alatt álló növény és állatfaj, köztük ritka madárfajok élnek és költenek a tavon.
A tó nyugati részén, a Lángi és Vendel nevű tisztásokat átszelő vonaltól nyugatra szigorúan védett természetvédelmi terület található, ahova belépni és csónakkal bemenni is tilos.
A Velencei- tavon partról és csónakból egyaránt lehet horgászni. A csónakból történő horgászat változatosabb horgászási és nem utolsósorban fogási lehetőséget biztosít. A tó mesés nádszigetei között barangolva kellemes horgászhelyet találunk. A tó különböző partszakaszain, mólókon,a kajak-kenu pályán kedvező horgászhelyek várják a horgászokat. Az egyes településeken egész évre elhelyezhetők térítés ellenében a horgászcsónakok és néhány kikötőben csónakot is bérelhetünk.
A tó északi oldalán 3 km hosszú, evezős pálya található, mely horgászok által is kedvelt horgászhely és kiváló halfogó versenypálya, ahol sok hazai és nemzetközi horgászversenyt is rendeztek már. A part felől fokozatosan mélyülő meder kedvelt tartózkodási helye valamennyi halfajnak.
A Velencei-tavi horgászrend előírásai a területi jegyen megtalálhatók. Külföldi horgászvendégek a horgászjegy árusítóknál tájékozódhatnak,német és angol nyelven is közzétett horgászrendi előírásokról.
