Vereb története |
|
Vereb története
A település már ősidők óta lakott terület volt. A falu nyugati részén elterülő domboldalban római kori hamvvedreket, cserépedényeket, sírköveket találtak. Nagy biztonsággal bizonyítást nyert, Alexander Severus (222-235) által épített római hadiút, vagy közismert néven - Katona út- ezen a területen haladt el. A népvándorlás idején elnéptelenedett a falu, az első írásos emlék 1276-ból származik, amikor Vereb néven említik. 1326- ban Csák István fiai, s egyben örökösei , Verebet és Csókakőt Károly Róbert királynak adták csereként.
A török megszállás idején, az 1580-as években már adót fizetett a település a törököknek, derült ki, egy akkori török feljegyzésből.
A XVII. sz.d. -tól a Jezsuiták, majd a verebi Végh-család birtoka , akik 1945-ig meghatározták a település arculatát, fejlődését. A verebi Végh- család neve szorosan kapcsolódik Verebhez, mivel ők voltak a falu mindenkori legnagyobb mecénásai. Ifjabb Verebi Végh János 1845.június 15-én született Vereben. Budapesten jogot végzett,de szíve mégis csak a zenéhez húzta. Megalakult 1875.novemberében az Országos Zeneakadémia,melynek elnökévé Liszt Ferencet választották.
Verebi Végh János ügyvezető elnökként helyettesítette Liszt Ferencet,gyakori és hosszan tartó távollétei idején egészen 1887-ig.Vereben 1874.- től hirdette az igét Nagy János lelkész, aki az 1848-49-es szabadságharc idején seregélyes lelkipásztora volt és az ott tartott forradalmat támogató beszédeiért a Habsburgok 25 évi börtönre ítélte.
A falu jeles szülötte Szénási Sándor református lelkész, költő, műfordító,aki 1925. december 15-én született három gyermekes családban Vereb községben.Édesapja több generációs kovácsmester,édesanyja pedig egy öt gyermekes, középparaszt család legidősebbik gyermeke volt.
Édesanyjáról írta:
„Kilencven év, ó, mennyi, mennyi harc,
Görnyesztő munka, siker és kudarc.
Az elemi iskola elvégzése után a budapesti Lónyai utcai Gimnáziumban folytatta tanulmányait,majd 1945-ben jeles érettségi vizsgát tett.
1951. őszén a Budapesti Református Teológiai Akadémián lelkészi oklevelet szerzett.
A Cegléden egy évig segédlelkész,de szülőfaluja hazavárta így 1952-1970-ig lelkipásztor volt Vereben, majd Velencén és Kápolnásnyéken. 1972-ben az ELTE-n magyartanári és könyvtárosi oklevelez szerzett. 1981-től 2001-ben bekövetkezett haláláig Bicskén szolgálta a híveket.
1853-ban a Lovasberény - Vereb közötti utat javították, amikor honfoglalás kori sírra bukkantak.
Fiatal honfoglaló vitéz és lova nyughelye került elő a munkálatok során. Ez a sír az első honfoglalás kori lelet, melyet kőbe véstek és a második lelet, amit múzeumban helyeztek el. A sír leletmásolatai a Közösségi Ház kiállító termében megtekinthetők.
A leletek a székesfehérvári Szt. István király Múzeumba kerültek, verebi Végh Jánosnak és barátjának, Érdi Jánosnak, az MTA munkatársának köszönhetően ,így megmaradtak a leletek az utókor számára.
A Verebet - Pázmánddal összekötő útmentén pedig tatárjáráskori kincsek, az úgy nevezett ”Verebi Kincsek”- több mint 1700 db, XIII. sz. d.- i ezüst dénár került elő.
A Pogány - kő, mely a Lovasberény felé vezető út 13.-as kilométer kövénél található, - a Millecentenáriumra, 2000.-ben - felújításra került, így méltón emlékezve a Honfoglalás 1000.-ik évfordulójára.
Tíz évvel később, 2010-ben pedig emlék kaput avattak fel.
A török megszállás idején, az 1580-as években már adót fizetett a település a törököknek, derült ki, egy akkori török feljegyzésből.
A XVII. sz.d. -tól a Jezsuiták, majd a verebi Végh-család birtoka , akik 1945-ig meghatározták a település arculatát, fejlődését. A verebi Végh- család neve szorosan kapcsolódik Verebhez, mivel ők voltak a falu mindenkori legnagyobb mecénásai. Ifjabb Verebi Végh János 1845.június 15-én született Vereben. Budapesten jogot végzett,de szíve mégis csak a zenéhez húzta. Megalakult 1875.novemberében az Országos Zeneakadémia,melynek elnökévé Liszt Ferencet választották.
Verebi Végh János ügyvezető elnökként helyettesítette Liszt Ferencet,gyakori és hosszan tartó távollétei idején egészen 1887-ig.Vereben 1874.- től hirdette az igét Nagy János lelkész, aki az 1848-49-es szabadságharc idején seregélyes lelkipásztora volt és az ott tartott forradalmat támogató beszédeiért a Habsburgok 25 évi börtönre ítélte.
A falu jeles szülötte Szénási Sándor református lelkész, költő, műfordító,aki 1925. december 15-én született három gyermekes családban Vereb községben.Édesapja több generációs kovácsmester,édesanyja pedig egy öt gyermekes, középparaszt család legidősebbik gyermeke volt.
Édesanyjáról írta:
„Kilencven év, ó, mennyi, mennyi harc,
Görnyesztő munka, siker és kudarc.
Az elemi iskola elvégzése után a budapesti Lónyai utcai Gimnáziumban folytatta tanulmányait,majd 1945-ben jeles érettségi vizsgát tett.
1951. őszén a Budapesti Református Teológiai Akadémián lelkészi oklevelet szerzett.
A Cegléden egy évig segédlelkész,de szülőfaluja hazavárta így 1952-1970-ig lelkipásztor volt Vereben, majd Velencén és Kápolnásnyéken. 1972-ben az ELTE-n magyartanári és könyvtárosi oklevelez szerzett. 1981-től 2001-ben bekövetkezett haláláig Bicskén szolgálta a híveket.
1853-ban a Lovasberény - Vereb közötti utat javították, amikor honfoglalás kori sírra bukkantak.
Fiatal honfoglaló vitéz és lova nyughelye került elő a munkálatok során. Ez a sír az első honfoglalás kori lelet, melyet kőbe véstek és a második lelet, amit múzeumban helyeztek el. A sír leletmásolatai a Közösségi Ház kiállító termében megtekinthetők.
A leletek a székesfehérvári Szt. István király Múzeumba kerültek, verebi Végh Jánosnak és barátjának, Érdi Jánosnak, az MTA munkatársának köszönhetően ,így megmaradtak a leletek az utókor számára.
A Verebet - Pázmánddal összekötő útmentén pedig tatárjáráskori kincsek, az úgy nevezett ”Verebi Kincsek”- több mint 1700 db, XIII. sz. d.- i ezüst dénár került elő.
A Pogány - kő, mely a Lovasberény felé vezető út 13.-as kilométer kövénél található, - a Millecentenáriumra, 2000.-ben - felújításra került, így méltón emlékezve a Honfoglalás 1000.-ik évfordulójára.
Tíz évvel később, 2010-ben pedig emlék kaput avattak fel.
