Zichyújfalu története |
|
Zichyújfalu története
Zichyújfalu megnevezés két részből tevődik össze. Zichy név az egykori földbirtokos Zichy-családtól származik, akik évszázadokon keresztül jelentős szerepet játszottak a település történetében. Az új falu pedig az újonnan kialakult települést jelenti.
A falu története 1239-re nyúlik vissza, ekkor említik először, Villa- Nova néven. A török időkben találkozunk a Zichy névvel először. A török megszállás idején két földesura volt a pusztának az egyik földesúr Karali emir volt aki Székesfehérváron élt a másik földesúr Zichy János pedig Győrben. Abban az időben közelben élő jobbágyok művelték a területet. Újfalut és az azt körülvevő birtokok határait 1745-ben pontosan kijelölték. Az 1784-es adatok szerint, amikor már Zichy Ferenc a puszta földbirtokosa, 18 családban, összesen 91 fő élt. Újfalu pusztán a 2-3 évvel későbbi összeírásnál ez a szám már 61főre csökkent. Gróf Zichy Ferenc a seregélyesi jobbágyoktól dézsmát szedett a földek használatáért. Újfalu pusztán (1898 után már Zichyújfalu) a feudális viszonyok jellemzői miatt igen nagy az elmaradottság.
A puszta lakói mind az uradalomtól függtek, napszámosok, gazdasági cselédek voltak, ezért 1848-as szabadságharc után a jobbágy felszabadulással járó politikai és társadalmi mozgalmak teljesen hiányoztak. Zichyújfalu földje „jó lapos” ahol búzát, zabot és szénát termesztettek, a felesleget az adonyi piacon értékesítették. A lakosság száma mindig a szükséges munkaerő függvényében változott.
1898 és1906 között már az agrárszocializmus évente fellángolt, a földmunkás megmozdulásokra a seregélyesivel egy időben került sor. A keskeny távú vasút megépítése nagymértékben segítette az áruszállítást, így a fővárost látták el különböző termékekkel. Az I. Világháború alatt a területet bérbe adták. 1918.-ban a lakosság köreiben is nagy volt a feszültség, így a Tanácsköztársaság első heteiben a pusztán önálló termelő szövetkezet alakult.1920-as évektől ismét bérlő kezeli a területet egész 1945-ig.
A II. Világháború 1944-45. március. 21.-ig tartott a területen. Ezen a tavaszon felosztották az uradalom földjeit,100-100 hold területet és a kastély visszaadták Zichy Kázmérnénak és Zichy Endrének. Közben megalakult a Közjóléti Szövetkezet és vissza bérelték az uradalom megmaradt földjeit is valamint más földtulajdonosok területeit is bérbe vették. Az eredményeken jól látszott, hogy érdemes pénzt befektetni a földbe. Mivel volt munkalehetőség, így egyre többen telepedtek le a pusztán.
1948.november 15-el a Közjóléti Szövetkezetet az Állami Gazdaságok Főigazgatósága átvette, így megalakult a Zichyújfalui Állami Gazdaság, melynek vezetését Szarvas Ferenc intéző látta el. A nagyüzemi gazdálkodás lehetővé tette a falu fejlesztését, 1956-ban bevezették az áramot,közvilágítást,1957-59-ben új iskola épült az erőteljes népesség növekedés miatt.1962-ben szerették volna közigazgatásilag rendezni a helyzetüket , mivel a korábbi próbálkozás kudarcot vallott az önállósodásra..
A lakosság létszámának 80 %-a az Agárdi Állami Gazdaságban dolgozott ,ezért kezdeményezték, hogy Gárdonyhoz csatlakozzanak, ezt a lakosok meg is szavazták.
A falu 2434 kat. hold területéből 1689 kat .hold került Gárdonyhoz. Megindult a fejlődés, utakat, járdákat építettek, majd a 70-es években megkezdődött az elvándorlás, rossz közlekedés miatt is beszűkült a mozgástér. A falu lakossága 1997.dec.15-én úgy döntött, hogy önálló községgé válik.
Jelenleg a falu legnagyobb bevételi forrását jelentő Agrokomplex C.S. Zrt ,mely takarmánygyártással foglalkozott mára már sajnos megszűnt.
Zichyújfalu fokozatosan fejlődik.A közelmúltban új,modern iskolát adtak birtokba a gyermekek számára.
A falu története 1239-re nyúlik vissza, ekkor említik először, Villa- Nova néven. A török időkben találkozunk a Zichy névvel először. A török megszállás idején két földesura volt a pusztának az egyik földesúr Karali emir volt aki Székesfehérváron élt a másik földesúr Zichy János pedig Győrben. Abban az időben közelben élő jobbágyok művelték a területet. Újfalut és az azt körülvevő birtokok határait 1745-ben pontosan kijelölték. Az 1784-es adatok szerint, amikor már Zichy Ferenc a puszta földbirtokosa, 18 családban, összesen 91 fő élt. Újfalu pusztán a 2-3 évvel későbbi összeírásnál ez a szám már 61főre csökkent. Gróf Zichy Ferenc a seregélyesi jobbágyoktól dézsmát szedett a földek használatáért. Újfalu pusztán (1898 után már Zichyújfalu) a feudális viszonyok jellemzői miatt igen nagy az elmaradottság.
A puszta lakói mind az uradalomtól függtek, napszámosok, gazdasági cselédek voltak, ezért 1848-as szabadságharc után a jobbágy felszabadulással járó politikai és társadalmi mozgalmak teljesen hiányoztak. Zichyújfalu földje „jó lapos” ahol búzát, zabot és szénát termesztettek, a felesleget az adonyi piacon értékesítették. A lakosság száma mindig a szükséges munkaerő függvényében változott.
1898 és1906 között már az agrárszocializmus évente fellángolt, a földmunkás megmozdulásokra a seregélyesivel egy időben került sor. A keskeny távú vasút megépítése nagymértékben segítette az áruszállítást, így a fővárost látták el különböző termékekkel. Az I. Világháború alatt a területet bérbe adták. 1918.-ban a lakosság köreiben is nagy volt a feszültség, így a Tanácsköztársaság első heteiben a pusztán önálló termelő szövetkezet alakult.1920-as évektől ismét bérlő kezeli a területet egész 1945-ig.
A II. Világháború 1944-45. március. 21.-ig tartott a területen. Ezen a tavaszon felosztották az uradalom földjeit,100-100 hold területet és a kastély visszaadták Zichy Kázmérnénak és Zichy Endrének. Közben megalakult a Közjóléti Szövetkezet és vissza bérelték az uradalom megmaradt földjeit is valamint más földtulajdonosok területeit is bérbe vették. Az eredményeken jól látszott, hogy érdemes pénzt befektetni a földbe. Mivel volt munkalehetőség, így egyre többen telepedtek le a pusztán.
1948.november 15-el a Közjóléti Szövetkezetet az Állami Gazdaságok Főigazgatósága átvette, így megalakult a Zichyújfalui Állami Gazdaság, melynek vezetését Szarvas Ferenc intéző látta el. A nagyüzemi gazdálkodás lehetővé tette a falu fejlesztését, 1956-ban bevezették az áramot,közvilágítást,1957-59-ben új iskola épült az erőteljes népesség növekedés miatt.1962-ben szerették volna közigazgatásilag rendezni a helyzetüket , mivel a korábbi próbálkozás kudarcot vallott az önállósodásra..
A lakosság létszámának 80 %-a az Agárdi Állami Gazdaságban dolgozott ,ezért kezdeményezték, hogy Gárdonyhoz csatlakozzanak, ezt a lakosok meg is szavazták.
A falu 2434 kat. hold területéből 1689 kat .hold került Gárdonyhoz. Megindult a fejlődés, utakat, járdákat építettek, majd a 70-es években megkezdődött az elvándorlás, rossz közlekedés miatt is beszűkült a mozgástér. A falu lakossága 1997.dec.15-én úgy döntött, hogy önálló községgé válik.
Jelenleg a falu legnagyobb bevételi forrását jelentő Agrokomplex C.S. Zrt ,mely takarmánygyártással foglalkozott mára már sajnos megszűnt.
Zichyújfalu fokozatosan fejlődik.A közelmúltban új,modern iskolát adtak birtokba a gyermekek számára.
Zichyújfalu településrésze: Baráka-puszta.
Barákapusztát először az 1600-as évek közepén említik, mint Puszta-Ujfaluhoz (Zichyújfaluhoz) tartozó birtokot. Történetéről meglehetősen keveset tudni, hiszen jelentéktelen település maradt az évszázadok során.1956-ban vezették be az áramot, a \\\'70-es évekbe a vízvezeték is eljutott Barákára. Napjainkban (2013. augusztus 12-i adat) mintegy 15 fő lakja, a lakások száma 4. A pusztától dél-keletre halad el a 44-es vasútvonal, saját megállója azonban nincs. Állattartótelepek és egy hatalmas villa és 3 bérlakás alkotja az apró településrészt.
Barákát a Barákai út csatolja be a közúti forgalomba, melyre a 44-es vasútvonal - 6212-es közút kereszteződésének újfalui oldaláról juthatunk el.
Barákapusztát először az 1600-as évek közepén említik, mint Puszta-Ujfaluhoz (Zichyújfaluhoz) tartozó birtokot. Történetéről meglehetősen keveset tudni, hiszen jelentéktelen település maradt az évszázadok során.1956-ban vezették be az áramot, a \\\'70-es évekbe a vízvezeték is eljutott Barákára. Napjainkban (2013. augusztus 12-i adat) mintegy 15 fő lakja, a lakások száma 4. A pusztától dél-keletre halad el a 44-es vasútvonal, saját megállója azonban nincs. Állattartótelepek és egy hatalmas villa és 3 bérlakás alkotja az apró településrészt.
Barákát a Barákai út csatolja be a közúti forgalomba, melyre a 44-es vasútvonal - 6212-es közút kereszteződésének újfalui oldaláról juthatunk el.
Forrás:Gárdony története
